Húsvéti  locsolóversek
Gyerekeknek 1
Gyerekeknek 2
Humoros
Komoly
Komoly2
Nyomdafestéktűrő
Vegyes
Fiataloknak
Pajzán
Népies

vers Locsolóversek gyermekeknek

 

Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.


Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.


Ákom-bákom, berkenye;
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.


Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.


Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdõn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengõ kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!


Zöld erdõben jártam,
Két õzikét láttam.
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!


Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem õket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímestojást
Sorra  ide kérem.


Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyibôl áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért puszid várom!

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztõl, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?


Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?


Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.


Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözõlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözõlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendõben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.


Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok.
Adjanak egy kalácsot,
Hogy harapjak nagyot!

***

Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Egy üveg rózsavizet veszek a kezembe.
Elindultam vele lányokat locsolni,
Lányokat locsolni, piros tojást szedni.
Adjatok hát lányok, ha nem sajnáljátok,
Hogyha sajnáljátok,
licskes-lucskos legyen a szoknyátok!


Rigmust mondok,
Tojást várok,
Ha nem adnak,
Odébb állok.


Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplô ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.


Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtôl a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendôre,
Ígérem, itt leszek jövôre.
S nem adok az illendôre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, fôre.